A Lett Egyetem, a Rigai Katolikus Érsekség, a budapesti Habsburg Ottó Alapítvány és Magyarország Rigai Nagykövetsége közös szervezésében november 14-én hálaadó misével, szemináriummal és rollup-kiállítással emlékeztünk meg Habsburg Ottó erőfeszítéseiről az 1970-es és 80-as években a balti országok függetlenségének elismertetése érdekében. Uldis Zariņš, a Lett Egyetem Könyvtárának igazgatója köszöntőjében fejet hajtott Habsburg Ottó páneurópai jelentőségű eredményei előtt. A magyar nagyköveti köszöntő Habsburg Ottó magyar identitásának bemutatására összpontosított. Iveta Reinholde, a Lett Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja köszöntőjében Habsburg Ottó életműve kutatásának fontosságát emelte ki. Egils Levits korábbi lett köztársasági elnök előadásában az Európai Parlament 1983. január 13-án elfogadott, a balti államok helyzetével foglalkozó határozatának történetét mutatta be, kiemelve elsősorban Habsburg Ottó (másodsorban pedig Hans-Joachim Seeler) szerepét a szöveg elfogadtatásában. Kocsev Bence, a Habsburg Ottó Alapítvány kutatója előadásában szélesebb perspektívában mutatta be Habsburg Ottó kiállását a Baltikum függetlenségének elismertetése mellett. Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövetének előadása számos személyes elemmel fűszerezve mutatta be Habsburg Ottó személyes kvalitásait és emberi nagyságát, illetve az egész Habsburg-családra gyakorolt pozitív hatását. Gunārs Nāgels, a rigai Megszállás Múzeuma korábbi igazgatója arról tartott előadást, hogy mi és hogyan jelent meg Habsburg Ottóról a lett sajtóban. A szemináriumot Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójának előadása zárta, aki Habsburg Ottó küzdelmeit a kommunizmus ellen az 1970-es és ’80-as évek realitásának tágabb kontextusába ágyazta. Ezt követően került sor a szemináriumnak helyet adó teremben a Habsburg Ottó tevékenységét bemutató, angol nyelvű (és lett nyelvű fordítással ellátott), a balti függetlenség melletti kiállást külön kiemelő rollup-kiállítás megnyitójára. A kiállítás új helyszínen, a Lett Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének könytárában december 30-ig megtekinthető.
